Pont ma van 2 hete,hogy elindultunk az ismeretlenbe. És mi történt azóta? Múlthét hétfőn elkezdte a Moncsi a sulit. Nagyon büszke vagyok rá mert egyedül jár és nem téved el :) ami nála jellemző és ügyesen helyt áll az iskolában. Szerintem jól megy neki az angol és ezt is kapja visszajelzésként. Most meg 2 hétig be se kell menniük, hanem programokat szerveznek nekik és ott kapnak feladatokat. Szóval elvan szerintem nagyon. Most épp egy fejvadász emberrel ment tárgyalni állás ügyben, én meg vezetem itthon a háztartást :)
Amit mindenképp meg kell említenem azok az itteni magyar ismerőseink. Rengeteget köszönhetünk nekik már most. Szó szerint ki van nyalva a fenekünk...nekem is úgy néz ki, hogy lesz állásom. Vasárnap oda adtam az önéletrajzom egy angol fickónak akinek vállalkozása van itt. Szerdán találkozom vele egy kávéra és megbeszéljük a részleteket. Persze jön velem Greg is, különben elveszettnek érezném magam az angolom miatt. Kicsit félek is, hogy fogok boldogulni a munkában az angollal de ettől függetlenül csinálni kell a dolgainkat. Nincs mese...vagy van??? :))) Tehát...szépen lassan haladunk, de itt nem is lehet másképp. Ausztráliában nincs rohanás, nincs kapkodás csak no worries meg Take it easy. Úgyis minden rendben lesz és megoldódik. Más világ teljesen. Nincs az a félelem az emberekben mint otthon. Kényelmesek, lazák és nagyon segítőkészek. Állítólag mi is ilyenek leszünk...már alig várom :) na...mi történt még? otthon elhatároztuk, ha itt leszünk fogunk járni Istentiszteletre. Erről annyit kell tudni, hogy úgy kezdődött mint egy R.H.C.P koncert. Fiatal fiuk és lányok ugráltak a színpadon. Majd a prédikátor egy volt heroinfüggő srác volt, kb velem egy idős és arról is beszélt, hogy az NA-ba kezdődött a felépülése. IGEN...mondom. Egy hiteles ember, egy befogadó világban. Imádlak Ausztrália...hazaértem. Itt tényleg nem számít honnan jöttél és hogy nézel ki. A lehetőséged és az esélyeid ugyan annyi mint bárki másnak. Csak élni kell velük. Néha az az érzésem kikövezett úton járunk és csak mennünk kell előre...és megyünk is. És hol voltunk még? Kenguru lesen, papagáj etetésen na meg barbecue partin. Az itt nagyon menő. Hétvégente összejönnek az emberek vagy egy parkban vagy otthon a kertben és megy a közös sütögetés meg beszélgetés. Nagyjából ennyi ami most eszembe jutott. Egyszóval fogalmazva nagyon jól érezzük magunkat :)
Sziasztok!
VálaszTörlésNem találtam elérhetőséget, de szeretnék tőletek pár dolgot kérdezni ha van kis időtök. Címem: lina pont varga kukac gmail pont com Előre is köszönöm! Kati